NÉHÁNY TIPPEK A HŰTŐCELLA RENDSZER HASZNÁLATÁHOZ

Ahogy a külső meleg levegő áthalad a hűtőcellákon, a hőmérséklet csökken a víz párolgási folyamata révén. A hő nem egyszerűen eltűnik, hanem vízpára formájában átalakul. Így az Ön épületében belépő levegő lehűl, de páratartalma is nő. Minél alacsonyabb a meleg levegő páratartalma, annál kifejezettebb a hűtési hatás. A 32°C-os levegő, 20% páratartalommal rendelkezve akár 19,5°C-ra is lehűlhet, míg ugyanilyen hőmérsékleten, de 60% páratartalom mellett csak 30°C-ra. Tehát a párologtatásos hűtés elven működő hűtőrendszer csak szoros kapcsolatban áll a levegő páratartalmával.

A 80-80 szabály

Bár az előző példát említettük, ez még nem jelenti azt, hogy a rendszer hatékony lenne egy száraz éghajlaton, alacsony páratartalom esetén sem. A 2000. augusztusi Poultry Housing Tips tanulmányban (Czarick és Lacy, 2000) a kapott adatok azt mutatják, hogy ha a hőmérséklet meghaladja a 26,6°C-ot (80°F), a páratartalom szinte mindig 80% alatt marad. Az alábbi diagram szemlélteti a relatív páratartalom és hőmérséklet közötti összefüggést.

Az ábra előadja a hőmérséklet és a páratartalom kapcsolatát egy nem trópusi éghajlatban.

Egy átlagos nyári reggelén, amikor a hőmérséklet 21°C körül van, és a talajon sok harmat van, a cellás hűtés hatása minimális lesz. De amint a hőmérséklet eléri a körülbelül 26°C-ot (80°F), a levegő páratartalma 80% alá csökken, és a cellás hűtés hatékony lesz. Ugyanez igaz estefelé is - ahogy a hőmérséklet 26°C alá esik, a páratartalom 80% felett emelkedik, csökkentve a cellás hűtés hatékonyságát. Nehéz további víz párologtatására ösztönözni, ha a levegő már telített. Általában nem hoz jelentős előnyöket az állattenyésztésben, ha az előző éjszaka 22 óra és reggel 10 óra közötti időszakban működtetjük az évaporatív hűtőrendszert.

Lássa megszáradni a cellákat

Néhány állattenyésztő folyamatosan működteti a rendszert, mert úgy gondolják, még a minimális hűtés is jobb, mint semmi. Azonban ha nem hagyják, hogy a hűtő cellák minden nap megszáradjanak, az lerövidítheti azok élettartamát. Végső soron, egyszerűsített példaként, gondoljunk arra, hogy a cellák általában kezelt papírból készülnek. Ha például egy dobozt mindig nedvesen hagyunk, végül a doboz megadja magát, és elveszti alakját. De ha ugyanezt a dobozt minden nap szárazon hagyjuk, sokkal hosszabb ideig megőrzi alakját. Természetesen ez egy egyszerűsített példa, és a cellákat úgy kezelik, hogy ellenálljanak a víznek, de az elv érvényes marad. Egy 2 m magas hűtő cella súlya 3,3 kg, és amikor vízzel telítődik, könnyen megduplázhatja súlyát. Ez a plusz súly idővel deformálhatja a cellát. Minél tovább hagyják a cellákat ezzel a plusz súllyal, annál észrevehetőbb lesz a kopásuk. Ezért, hagyva több időt a szárításra az 22:00 és 10:00 közötti időszakban, kiterjeszthetik a felhasználás idejét.

Az áramlási sebesség kulcsfontosságú eleme a rendszernek.

A hűtőcellák csak részei a teljes hűtési rendszernek. A hűtőcellák által alkalmazott párolgási hűtés hatékonyságának maximalizálásának kulcsa a nagy teljesítményű alagútventilátorok használata. Vegyük példának a korábban említett nyári reggelt, ahol a hőmérséklet 21°C, és a talajon nagy mennyiségű harmat van. Ha enyhe szél fúj, akkor a hőmérséklet kellemesnek érződik. Ha azonban nincs szél, a magas páratartalom miatt a hőmérséklet meleg és párás lesz. Az alábbi ábra bemutatja, hogyan hat a 29,5-30°C-os hőmérsékletű levegő hűtésére a különböző szélsebességek. Például 9-10 km/h szélsebességnél a 30°C-os levegő körülbelül 24°C-ra érződik. Mint az alábbi ábrából látható, nem elegendő egy hűtési rendszer működtetése anélkül, hogy megfelelően kialakított és optimálisan karbantartott alagútventilátor rendszerrel ne biztosítsuk a megfelelő légszállítást az épület belsejében. 

Az Észak-Karolina Állami Egyetem által végzett tanulmányokból származó adatok.

Így egy hatékony hűtési rendszer üzemeltetése nem titok. Ön is megfigyelheti környezetét, hogy néhány logikus döntést hozzon a saját gazdasági hűtési rendszere teljesítményével kapcsolatban.